2016. január 26., kedd

⚜4.rész ⚜

 Felkeltem, mert a lemenő nap a szemembe sütött. Megmozdítani a lábamat alig tudtam, mert elzsibbadt az üléstől. Dylan továbbra is mellettem ült és bámult maga elé, valamin nagyon gondolkozott. Elő vettem egy csomag rágót, mert a száj ízem borzalmas volt és nem akartam Holokauszt tábort készíteni a buszból, majd bedobtam egyet a számba.

 Kihúztam a fülemből a fülhallgatót és már nyitottam a számat amikor a mellettem ülő megszólalt:
- Lassan a szállásra érünk és van egy rossz hírem.. -  Ez eléggé rosszul kezdődik..
- Micsoda? - kérdeztem aggodalommal.
- Ennek egyáltalán nem fogsz örülni..
- Bökd már ki! - ripakodtam rá. Ahogy láttam eléggé meglepődött. - Ne haragudj..csak kérlek mondd már.
- Ameddig aludtál meg lett beszélve a szobák elrendezése. Mire ide ért a tanár addigra meg lett beszélve a többi ember között, minket nem avattak be. - MICSODA?!?
- Na, ne..
- De.. egy szobában kell kihúznunk öt napig. - Ahogyan ezt kijelentette megfejeltem a busz ablakát és ránéztem. Arcán láttam, hogy bűntudata van, de, hogy miért? Kitudja? Ha már így alakult megkérdezem és próbálom a legjobb arcomat mutatni..Próbálom.

 Meglátta, hogy figyelem és a kezét kezdte nézni ami az ölében pihent összekulcsolt ujjakkal.
- Mi a baj?
- Hát tényleg akarod hallani? - Jézus mi jöhet még?!
- Természetesen.
- Nagyjából két napja volt egy buli..
- Mindenki bulizik nyár végén?
- Hallgass végig!
- Hát jó..
- Nos, ahol ,,kicsit" - mutatta az idéző jeleket az ujjaival. - Becsíptem és táncoltam egy lánnyal.. - Éreztem, ahogyan sápadok. Összeálltak a fejemben..én az előző bulin Dylan-nel táncoltam. Ez nem hiszem el! - Azt hiszem te voltál az..
- Már rájöttem..ebben a pár napban ezen gondolkoztam egyfolytában. - Ekkor belénk csapot a felismerés..
-Szerinted történt valami más is a táncon kívül? - kérdezte. Ahogyan rám nézett egyszerűen összeszorult a gyomrom és nagyjából tíz másodpercig nem tudtam megszólalni. Felvonta a szemöldökét és akkor kaptam észbe.







- Na erre nem tudok ésszerű választ adni.. Ha történt is valami akkor nem tudunk mit tenni. Már megtörtént. - Bólintott, egy csöppnyi szomorúságot véltem felfedezni a tekintetében, mintha Ő nem ezt a választ várta volna tőlem.
- Őhm...hát..akkor próbáljuk meg felidézni, hogy mi is történt.
- Jó..szerintem is. A barátaimat is felhívhatnám amikor a szálláson leszünk este.
- Ugyan ezt teszem majd. - Még vetettem rá egy pillantást. Furcsállottam, de mosolyogva fordultam el tőle, hogy továbbra is figyeljem az unalmas tájat.

 Már egészen szürke volt az ég, amikor megérkeztünk a szállásra. Kedves utazó társammal hátra mentünk a csomagokhoz. Nagyjából öt perc múlva meg is kaptuk őket és mehettünk fel a szobánkba. Természetesen a miénk volt a legfelső szinten a három emeletes épületben.

 Teljesen elkülönített, elzárt rész. Kicsit frusztrált ez, hogy egy fiúval kell aludnom egy szobában, de végül is úgy ahogy jól elvagyunk..vagy mégsem? Felmentünk a lifttel és oda álltunk az ajtó elé. Egymásra néztünk, vettem egy mély lélegzetet, majd benyitottam. Nem volt olyan nagy a szoba - két ágy, egy fürdő, két hosszúkás szekrény, konyha. Dylan lerakta a dolgait és leült velem szemben.
- Nos, kezdhetjük? - kérdezte.
- Igen. - vettem elő a telefonom.




Sziasztok!
Remélem eddig tetszik mindenkinek! 
Ha igen kommenteljetek, nyomjatok egy ,,+1" gombot és várjátok a következő részt! :)

2016. január 12., kedd

⚜Első Díjam⚜

Sziasztok! :)

 Hát először is nagyon szépen köszönöm Lendvai Hannának, hogy megajándékozott ezzel az örömmel!♥ ♥ ♥ 
Még Dylan is meglepődött!:D

Blogja, Some things don't change, ezen a linken megtalálható.
 Továbbá köszönöm az olvasóknak, hogy velem vannak.
Először nagyon meglepett, hogy alig a harmadik részt tettem közzé és máris díjat kaptam. Írtam más blogokat is, de azok mind kudarcba fulladtak egytől-egyig. Nem volt mi motiváljon, de ezt a problémát kiküszöböltem.
Nos, vágjunk bele a szabályokba!



1. Köszönd meg a díjat, és tedd ki, hogy kitől kaptad!
Úgy érzem ez már megtörtént.:)



2. Olvasd el annak a blogját, akitől a díjat kaptad!
Folyamatban van és eddig nagyon tetszik. :) Így tovább Hanna!


3. Írj 12 dolgot az illető blogjáról!

  1. A design per-fect.
  2. A történet (szerintem) nem minden napi és ez nagyon csábító.:)
  3. DYLAN O'BRIEN BENNE VAN (persze más néven, de lényegtelen). Ez számomra egy álom.
  4. Az író stílusa is tetszik.
  5. Meglepően pozitív az, hogy 2015. júniusa óta 51 bejegyzés gyűlt össze. Nem szeretem a rövid blogokat (ritka amelyiket elolvasom).
  6. Sok képet és gifet használsz, ami másokat zavarhat. Nos én kifejezetten 'csípem' az ilyet.:D
  7. Nem rosszból, de ahogy te is leírtad kell fejlődnöd..ahogy mindenki másnak!
  8. Könyv borítód is hihetetlenül király. :D
  9. Zenékről beszélnék csöppet: inkább a részekhez rakj olyan zenét, amit ajánlasz, hogy hallgassanak közben vagy állítsd be,mint ahogy alapjában van..kevés a választék! (Nem rosszból, ez tipp.)
  10. A blog elrendezése nagyon jó. (Mármint, hogy nem ez az alap, hanem ahogy látom foglalkoztál vele.)
  11. Remélem lesz ,,második" évad is!
   12.  Kapj még több díjat, mert megérdemled.



4. Írj 12 dolgot a saját blogodról!
Lehet nem lesz meg a 12 pont.

  1. Dylan O'Brien FanFaction.
  2. Nagyon sokat kell még fejlődnie a blognak.
  3. Elgondolkoztam egy ,,történeten" majd elkezdtem írni.
  4. A blog kinézetén is fogok még csiszolni.
  5. Inspirációt a(z) ,,Útvesztő" c. film adott és a ,,TeenWolf" c. sorozat. (Meg egyebek amiben Dylan jatszik!)
  6. Egyre hosszabb részeket próbálok írni, de ez nem tőlem függ. (link)



5. Válaszolj, a 12 kérdésre!
  1. Olvasol más blogokat? ●Igen olvasok néhányat.:)
  2. Ha igen, szoktál kommentelni?
    ●Igen, szoktam.
  3. Olvastad a díj előtt a blogomat?
    ●Hát amikor linkelted akkor kezdtem el.^^
  4. Mi vezetett a blogok világába?
    ●Régebben is blogoltam. Mint mondtam mindegyik kudarcba fulladt.
  5. Mi a kedvenc témád, amiben írsz?
    ●Hát kedvemtől függ. Nincs alaptémám.
  6. Mi van legnagyobb hatással az írásaidra?
    ●A főszereplő, Dylan O'Brien és filmek/sorozat(ok) amiben játszik.
  7. Ismerőseid/családod hogy állnak hozzá, hogy blogolsz?
    Anyu szeretné elolvasni a blogomat, nagyon kíváncsi rá. I love u mom! 
  8. Van kedvenc blogod? Ha igen, melyik?
    ●Kifejezetten nincs, sok áll egy helyen. Biztosan lesz best.:D
  9. Hol írsz legszívesebben?
    ●Itthon, persze olyan helyen ahol nyugi van és tudok gondolkozni, fantáziálni.
  10. Hogyan állsz hozzá, ha kapsz egy negatív kommentet?
    ●Eddig még nem kaptam (ezt köszönöm
    ), de biztosan lesz. Megpróbálom a problémát kiküszöbölni.
  11. Mikor szoktál írni?
    ●Amikor az időm engedi. Lehet ez este, reggel, hajnalban, délután azaz akármikor. :)
  12. Mit gondolsz a blogodról?
    ●Természetesen szeretnék fejlődni az írásban. Nem túl jó blog, de az a pár ember, aki olvassa és pozitív vissza jelzést ad; jól esik, hogy egy kis örömöt okoztam nekik és ők is ezt teszik velem. Sokak mondják, hogy mindegy mi történik folytassam tovább hátha később elolvassák. Ezt teszem és eddig bevált. Nem nagyon szeretnék tovább dumálni..:D Ugye Dylan, drágám?:D



 6. Tegyél fel 12 kérdést! 
  1. Hogyan ért téged, hogy díjat kaptál?
  2. Mikor kezdted el írni az első blogod?
  3. Mi a véleményed az én blogomról?
  4. Na és a sajátodról?
  5. Voltak  nehéz időszakok az írásban, amikor nem volt ihleted? 
  6. Mi segít a blog írásban? (Pl: zene, séta, képek nézegetése stb...)
  7. Szerinted lehetne könyv az írásodból? Ha igen miért? Ha nem, akkor miért nem?
  8. Milyen/lenne a könyv borítod?
  9. Szoktad valahol hirdetni az új részeket, privát körökben osztod meg vagy csak jönnek az olvasók?
  10. Mit változtatnál a blogodon?
  11. Barátaid, család tagjaid mit szóltak ahhoz, hogy blogolsz? Tudnak róla?
  12. Hogyan ,,pattant" ki a fejedből a történet?






7.  Kommentelj annak a blogján egy bejegyzéshez, akitől kaptad, hiszen mindenkinek jól esik a visszajelzés. Ez lehet kritika, vélemény, a lényeg, hogy építő jellegű legyen!
Amint tudok kommentelek. Facebook-on Hannával ezt le is beszélem! :)


8. Cseréljetek linket! 


9. Küld tovább 12 embernek a díjat!
Nem biztos, hogy meg lesz a 12 ember! Még gyűlik pár ember.

  1. Lendvai Hanna: Some things don't change
  2. Egy Wattpados blog: Sleepyrea: I wanna be yours ❥ dylan
  3. Anna Todd: After (Magyarul: After Harry Styles Fanfiction Hun)
  4. Bódi Réka: Egy gimis történet (idk mi történt a bloggal.)
  5. Lakatos Bianka: My life closed in a diary






10. Tedd ki a plecsnit jól látható helyre, úgy, hogy az én blogomra vezessen! ☝ 


2016. január 11., hétfő

⚜3. rész⚜

 Reggel ötkor keltett anyu.
-Kincsem kelj fel!
-Hajnalban. Felkelteni. Engem. NYÁRON?
-Ma van az a táborozós cuccotok..tudod! Amilyen gimiben is volt. - Nos igen..ilyen ha fősulira megyek, ami ráadásul magán. Talán kettő-három másik ilyen hely van még a Truman-en kívül.  Már összepakoltam neked tegnap. Ki viszlek a busz állomásra.- Na és erről nekem nem lehet szólni? Szerintem kihallatszódott az összes gondolatom, mert anyu válaszolt. - Ne mondd, hogy elfelejtetted!
-Hát, de..- a hangom rekedtebb volt, mint gondoltam. Megköszörültem a torkom és folytattam. - Öt napos ez az egész hóbeleblanc ugye?
-Igen, kincsem. - Vett egy mély levegőt és láttam rajta, hogy még mindig nem tud aggodalom nélkül sehova elengedni. Elgondolkozott valamin és fél percig bámult maga elé, mire mély levegőt vett és rám nézett. Mosolygott..de nem igazi örömmel. - Menj, készülődj össze. Hét órára oda kell érni a megbeszélt helyre. - Kiment a szobámból és hirtelen csend vett körbe. Felültem és az ágy szélére vonszoltam magam. Eközben az egyetlen zaj, amit hallottam a takaró suhogása volt. Elcsoszogtam a fürdőszobáig és elkezdtem a reggeles rutinom. Fürdés, haj- és fogmosás, törülközés, hajszárítás, sminkelés, öltözés. Vissza siettem a szobámba, mert az idő 5:47 volt. Ruha, ruha, ruha..merre van? Megláttam, hogy a székemre kikészítette anyu, nagyon megkönnyebbültem. Hála az Istennek..legalább nem fecsérlem az időt. Felkaptam a textil anyagokat és már 6:03 volt. Lementem és még a TV-t sem volt bekapcsolva. Megreggeliztem és vettem fel a cipőmet, mikor láttam, hogy a telefonom fent maradt, szóval visszasiettem érte.

 Az út viszonylag csendben telt és hamar a célállomáshoz értünk. Semmi kedvem nem volt ilyen korán egy halom tizenkilenc-húsz éves között lenni. Nem volt visszaút. Kiszálltam és a bőröndömet kivettem a csomagtartóból. Anyu a kinyitott kocsiajtóban ült és figyelt. Odahúztam hozzá a kis, fekete, gurulós táskát és megálltam. Felállt és megölelt.
-Nagyon vigyázz magadra! Nem muszáj hívnod..kivéve ha van kedved illetve amikor kedved tartja.
-Te is..szeretlek! - Elengedtem és az irányt a buszok felé. Sokak már ott voltak, de nem ismertem senkit. A jármű hátulja felé igyekeztem, ahol a sofőr helyezte a táskákat a helyükre.
-Nincs semmi olyan gyógyszer vagy egyéb dolog amire szükséged lehet az út során? - kérdezte dörmögő hangon. Megráztam a fejem. - Nem lesz túl sok pihenő!
-Nem gond, ami kell az nálam van, de köszönöm. - Hátat fordítottam, majd felszálltam a buszra, ahol rögtön kiszemeltem magamnak egy hátsó helyet. Láttam, hogy minden ottani ülés foglalt kivéve egy. Nem fogok előre ülni! Istenem..egy normális hely van és ott is ülni fognak mellettem. Elindultam és a személy észre vett..egy fiú.


 

 Ahogy rám nézett, mint ha felismert volna. Éreztem ahogyan vörösödöm, de ezzel nem foglalkoztam. Felkelt és beültem az ablak mellé, majd zavartan Ő is elfoglalta a helyét.
-Öhm.. - kezdte mondandóját. Nagyon értelmesen próbál egy lánnyal beszélgetésbe enyeledni.. Ránéztem és folytatta. - Dylan vagyok..Dylan O'Brien. - Nagyszerű! 
-Én meg Molly.. Molly Gilbert. - Összeráncolt homlokkal nézett maga elé, közben bedugtam a fülhallgatómat a fülembe és elkezdtem zenét hallgatni. Álomba merültem..




Sziasztok!
Nos, a történet kezd beindulni. Sajnos elég lassan, nagyon sajnálom! Leírtam az okokat, hogy  miért itt megtalálod.
Remélem eddig tetszik mindenkinek! 
Ha igen kommenteljetek, nyomjatok egy ,,+1" gombot és várjátok a következő részt! :)


Ahogy láttátok egy bizonyos Truman is említésre kerül. Wikipédia link. 

2016. január 9., szombat

⚜Néhány fontos infó #1⚜

Sziasztok! :)

  •  Tudom, hogy nem raktam ki részeket mostanában, de továbbtanulás előtt állok és a tanulásra kell koncentrálnom. Amint vége ennek az egésznek, ígérem bepótlom az elmaradt részeket.

  •  Továbbá: most eléggé unalmasak a részek. Ennek az az oka, hogy most kezdődött el a történet és nem akartam bele csapni a közepébe. A történet fokozatosan épül fel.

    Köszönöm, hogy olvassátok az írományomat! :) 



    Köszönöm: Az író